Az aranybányászat nem alapvető szükségleteket elégít ki, mint az aratás vagy a papírtermelés. A ma felszínre hozott arany 85%-a holnap ékszerként kerül az üzletekbe.Környezeti szempontból fenntarthatatlan, társadalmi szempontból igazságtalan.

A világban folyó aranykitermelés hatása a helyi gazdaságra és a környezetre, legalább olyan káros, mint az ipari fakitermelés vagy az agrárbiznisz. A hegyek mélyén felfedezett aranylelőhelyek 66 százaléka tovább rontja az emberek és a környezet helyzetét. Erről szól az alábbi néhány példa.

Tengeri szemétlerakók

A mérgező meddőtől és zagytól a cégek úgy szabadulnak meg, hogy a tengerbe borítják azt, veszélyeztetve ezzel az óceán fenekén élő lényeket. A meddő nehézfémeket és ciánt bocsát ki magából, megmérgezi a halakat és a környékbeli emberek egyéb táplálékforrásait. A tenger alatti meddőel helyezést az USÁ-ban és Kanadában betiltották az óceánra gyakorolt pusztító hatása miatt. A Newmont cég, a világ legnagyobb aranykitermelője, ennek tudatában is azt hazudta az Indonéz kormánynak, hogy az Egyesült Államokban az eljárás engedélyezett. A Newmont a Nusa Tengarra aranybányát működteti Sumbawa szigetén. A cég 1999 óta 120.000 tonna meddőt ömleszt a Senunu- öbölbe naponta. A bányászat megkezdése előtt, az öbölben élő emberek több halat fogtak, mint amennyire szükségük volt. A felesleget eladták a helyi piacokon. Amióta a Newmont az öbölbe ömleszti az iszapot, a halak száma csökkent, bizo nyos fajok pedig teljesen eltűntek. A napi fogás még a családnak sem elég, a halászatra alapozott helyi gazdaság pedig kezd összeomlani.

Verespatak

A Newmont közvetve érdekelt a Romániában található verespataki aranybányánya beindításában is. A Verespatak közeli hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek. Becslések szerint 10,6 millió uncia arany található itt, amelynek értéke a jelenlegi árfolyamon mintegy 3 milliárd dollár. 1932-ben 130 kilogram arany és 38 kilogram ezüst került ki Verespatak bányáiból. A XX. század elején Verespatak volt a hagyományos, vízzel hajtott aranykőzet-törők jellegzetes helye.

Ezzel szemben most a falvak körüli hegyeket 15 év alatt, naponta 20 tonna dinamittal akarják eltüntetni.

Egy kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), amely 80%-ban a kanadai székhelyű Gabriel Resources tulajdonában van, Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányáját akarja itt létrehozni. (A Newmont 2004-ben felvásárolta a kis kanadai bányavállalat egy részét.) A technológia világszínvonalú. Az embereket új, modern házakba költöztetik. Régi házaikat le akarják rombolni. Lesz arany. Lesz ezüst. Lesz Új Eldorádó. Az ajánlat csábító. Lesz egy 800 hektáros cianidtározó is, 180 m magas gáttal. Csak a meseszép falu, Verespatak tűnik el a föld színéről.

Az óriási beruházást mindössze 15 évre tervezik, ennél hosszabb ideig munkahelyeket sem biztosítana, a bánya lezárta után viszont örökre megmaradna a környezeti pusztítás. Hogy mi lesz tíz-tizenöt év múlva, az arany kitermelése után, az a Gold Corporationt nem érdekli.

A víz

A vízben és a víznyerő helyekben okozott kár, az aranybányászat legpusztítóbb környezeti hatása. Így volt ez már 1850-ben a Sierra Nevadában, és így van ez ma is, a venezuélai Pemon földjein. A folyókat tönkretették az aranymosók, akik nagy nyomású vízsugárral málasztják a folyópartot, hogy átszitálhassák a talajt aranyért. A korszerű aranybányászat még ennél is pusztítóbb. A nevadai aranybányászat, több vizet fogyaszt, mint az amerikai tagállam teljes lakossága. A talajvíz szintje több mint 300 méternyit csökkent az egyik északnyugat-nevadai külszíni fejtés környékén - állítja a Geológiai Figyelő az USÁ-ban. Az egyik bánya 378 millió litert fogyaszt naponta, többet, mint a texasi Austin városa. A Newmont tulajdonában levő Rain bánya, Nevadában, három kilométer hosszan, arzénnal és higannyal szenynyezte be a Dixie Creek folyót. Szintén a Newmont nevadai bányája, a Hollister, savas, a talajvizet kénsavval fertőző - valószínűleg folyamatos működésűnek szánt - bányavíz elvezetési módszert valósított meg.

Meddőhányók

Egy esküvői hajpánt előállításához, legalább 2,8 tonna talajt kell megmozgatni. Az aranybányászat, a végtermékhez képest, hatalmas mennyiségű hulladékot állít elő. A Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) szerint, az 1997-ben előállított 2.402 tonna arany, 725 millió tonna törmeléket eredményezett, ami tele van nehézfémekkel, savakkal és oldószerekkel. Az USA-ban az arányszám 1 a 3.000.000-hoz, vagyis egy tonna arany előállítása 3 millió tonna meddőt eredményez. A gondatlanul elhelyezett mocsok többsége ki van téve az időjárás hatásainak, és végül savakkal és nehézfémekkel szennyezi meg a környéket, óriási környezeti károkat okozva.

Cián

A cián a bányavállalatok kedvenc vegyszere, az aranynak az ércből való kinyerésére. Az alacsony aranytartalmú ércet összetörik, felhalmozzák a talajon és befecskendezik ciánoldattal . Soha egyetlen bányavállalat nem akadályozta még meg, hogy a ciánnal szennyezett víz beszivárogjon a talajba, és kárt tegyen az élővilágban. 1998-ban Kirgizisztánban egy hatalmas ciánömlés 4 halálos áldozatot követelt, és emberek ezreinek ideiglenes kitelepítését eredményezte egy kanadai tulajdonú bányától nem messze folyásirányban, egy folyó menti településről. A coloradói Summetville bánya közelében, az adófizetők, az elmúlt néhány évben mintegy 100 millió dollárt költöttek arra, hogy a környékbeli folyók vizébe ömlött szennyeződést, legalább egy tározóba elvezessék. Időközben, a guayanai Omai bányában bekövetkezett, több milliárd literes, ciánnal szennyezett kiömlés, halak és más állatok tömegeinek pusztulását eredményezte.

Ciánszennyezés a Tiszán

A romániai Nagybánya (Baia Mare) térségében az AURUL Rt. román-ausztrál vegyesvállalat a környék színesfém bányáinál felhalmozódó meddőhányók újrafeldolgozásával foglalkozik. A feldolgozás célja a meddő maradék (egyébként jelentős) nemesfém (arany, ezüst) tartalmának kinyerése ciános kioldással. Ez az ércdúsító eljárás igen nagy vízigénnyel jár, ezért a cianid tartalmú mosóvizek ülepítés után visszakerülnek a technológiába. A vállalat ülepítő tavának gátja 2000. január 30-án kb. 22 órakor, mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt, ily módon cca. 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazar- és Lápos-patakokba, ahonnan a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. A nemzetközi vizsgáló bizottság álláspontja szerint a szennyezést emberi hanyagság okozta. Az anyagmérleg szerint a területre érkezett összes cianid mennyisége 130-175 t-ra volt becsülhető. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség vizsgálatainak eredményei alapján megállapítható, hogy a cianiddal szennyezett folyószakaszon a vizek mikroszkópikus élővilága jelentősen károsodott. A pusztulás mértéke a Szamoson február 2-án és 3-án a 100%-ot is elérte; ekkor élő planktonszervezetek jelenlétét nem lehetett kimutatni.

Higany

A higanyt évszázadokon át arra használták, hogy az aranyat kémiai úton kivonják az ércből. Ez óriási egészségkárosodást okozott a bányászoknál, és a környékbeli lakosoknál is. A kaliforniai aranyláz idején, 7.600 tonna higany került a helyi folyókba és tavakba, ami a halálos méreg hatásának kitett embereknél idegrendszeri zavarokat és számos halálesetet eredményezett. Abban az időben, a higanymérgezést "őrült remete kór"-nak nevezték. A San Franciscoi-öböl jelenlegi higanyszennyezésének a fele, az 1849-es aranyláz öröksége. Mindezen túl, szerencsevadászok milliói használják a higanyt, az Amazonastól - ahol elözönlötték az indián rezervátumokat - a Fülöp-szigetekig, a közelmúlt történetének legszörnyűbb járványát, az ún. minamata-betegséget, és más retteneteket okozva. A Braziliában megvizsgált 500.000 "garimpeiro" (bányász) több mint 30%-ának szervezetében mutattak ki, a WHO által meghatározott határértéknél magasabb higanykoncentrációt.

Környezeti hatások

A víz pazarlása és szennyezése, az élőhelyek és az élővilág pusztítása, az érintetlen területek iparosítása, az útépítés és a szennyező anyagok hatalmas mennyiségének a környezetbe juttatása, mind károsan hatnak a természeti és emberi környezetre az aranybányák környékén. A bányák több talajt hordanak el és hasítanak fel a világon, mint a természetes erózió hatásaként a föld összes folyója. Az élővilágra gyakorolt hatás szinte felmérhetetlen, de 1980 és 1990 között csak Kaliforniában, Nevadában és Arizonában, hétezer elhullott madarat találtak az aranybányák ciánnal fertőzött pocsolyái környékén. Mindez csak a jéghegy csúcsa, ami az aranybányákkal összerfüggésbe hozható elhullásokat illeti.

Forrás: http://www.rosiamontana.org/documents/hungarian/aranylaz.htm
Forrás: http://www.terraalapitvany.hu/cian/index.html
Forrás (angol):http://www.nodirtygold.org/newmont_communities.cfm
Forrás: http://www.ujeldorado.hu/
Forrás: http://www.edupress.hu/szemeszter/index.php?at=egycikk&HirID=131