Félreeső helyeken, parkok fái közt lapul a legtöbb budapesti ivókút, ráadásul sokukból nem is folyik víz. A modern kutak drágák, a régiek hol működnek, hol nem, elzárásukra számos indok létezik a rongálásoktól az önkormányzatok takarékoskosságáig. A főbb közlekedési útvonalakon csak a bekéredzkedés vagy az utcai árusok, boltok kínálata mentheti meg a szomjazókat. Ha önnek nincs varázserejű vízkereső botja, akkor kövessük az [origo] cikkét a pesti ivóvizek felderítésére!

A Zöld Térkép azokat a „zöld” lehetőségeket térképezi fel, amelyek segítségével fenntarthatóbb módon tudunk élni.

Nincs rajta valami? Tedd fel!

Ilyeneket pl.

  Királyréti kék nyomós kút a patak partján

Cím
Duna-Ipoly Nemzeti Park, 2624 Szokolya, Királyrét

Kőszárhegyen, a Főút mellett található hagyományos kék nyomós kút.

Cím
8152 Kőszárhegy, Arany János utca, Magyarország

Az aranybányászat nem alapvető szükségleteket elégít ki, mint az aratás vagy a papírtermelés. A ma felszínre hozott arany 85%-a holnap ékszerként kerül az üzletekbe.Környezeti szempontból fenntarthatatlan, társadalmi szempontból igazságtalan.

A világban folyó aranykitermelés hatása a helyi gazdaságra és a környezetre, legalább olyan káros, mint az ipari fakitermelés vagy az agrárbiznisz. A hegyek mélyén felfedezett aranylelőhelyek 66 százaléka tovább rontja az emberek és a környezet helyzetét.

Megdöbbentő mennyiségű ivóvízre van szükség még a legalapvetőbb használati tárgyak és élelmiszerek elkészítéséhez is, legalábbis ez derül ki arról a honlapról, amit az Európai Bizottság támogatásával indítottak a közelmúltban.

Az ivóvíz takarékosabb felhasználását propagáló, Képzelje el mindazt a vizet... című weboldal adatai szerint például a marhahús kilójának előállítása 15415 liter vizet emészt fel, de egy hamburger (2393 liter) vagy egy sima sajtos pizza (1215 liter) is sokba kerül a Földnek.

2007. nyarán látszólag érthetetlen indokokkal vonta meg Kecskemét város a bizalmát a Bácsvíz Zrt. korábbi tizenhét évig funkcionáló vezérigazgatójától, Szekeres Istvántól. A 31 település tulajdonában álló részvénytársaság az Észak-Bács-Kiskun megyei vízügyek intézője, amely vállalatnak egy esetleges rossz stratégiája a térség vízellátását veszélyeztetheti. Az új vezérigazgatóval, a 33 éves Kurdi Viktorral beszélgettünk:

Mikor kérték fel?

Mobil informatika

A Fővárosi Vízművek 2003 –ban az SAP-ISU bevezetésekor alakította ki a vízmérő leolvasói rendszerét, itt használtunk először mobil eszközöket a terepen végzett munkafolyamatok adminisztrálására.

Azóta ezeket a mobil eszközöket más területeken is használjuk, úgy mint:

-          a Víztermelési osztály által végzett gondozási és ellenőrzési munkák adminisztrációjának támogatására. A fizikai munkavállaló az ellenőrzött berendezések vonalkódját leolvassa, és ezen számol el a munkaidejével.

A világ egyik legdrágább vizét isszuk egy, a közelmúltban kielemzett összehasonlítás szerint és jelentős változás ebben jövőre sem várható.

A legtöbb helyütt minimális mértékben tovább emelkednek a tarifák Somogyban, a legdrágább vizet fogyasztó balatoniak azonban egy darabig még kénytelenek kétségek között őrlődni, hiszen az országos sajtó e heti információival szemben nincs még döntés a 2012-es tarifákról.

Igaz ugyan, hogy december 24-i keltezéssel megjelent a friss miniszteri rendelet az állami tulajdonú vízművek díjszabásáról (s ebben érintett a Balaton-part a siófoki székhelyű DRV Zrt.

Vízkészlet-gazdálkodási szempontból vízhasználat minden olyan a vízkészletet érintő tevékenység, amely megváltoztatja a vízkészlet mennyiségét illetve minőségét.

A vízhasználók azok a jogi személyek, amelyek megfelelő hatósági eljárás során szerzett vízjogi engedély alapján jogosultak meghatározott mennyiségű és minőségű víznek a vízkészletből való kivételére, vagy abba való bevezetésére, a vízszint módosítására, vagy mederbeli használatára.

A vízhasználatoknak a vízzel szemben támasztott igénye – a vízigény – a víz mennyiségével, minőségével és energiatartalmával szemben támasztott követelményekre terjedhet ki. A vízhasználók a mennyiségi viszonyokba való beavatkozás mértéke szerint hasznosíthatják a vizet: a vizet kivétel nélkül természetes helyén hasznosítják, és gyakorlatilag semmit nem használnak fel (hajózás, halászat, üdülés, illetve szennyezett vizek befogadója), vagy a természetes tartózkodási helyéről kiveszik a vizet, és azt részben elhasználják.

A vízhasználóknak a vízminőséggel szemben támasztott igénye eltérő.